Fülöp Attila szerint a törvény hatályba lépése óta csaknem kétszáz új dolgozó jelentkezett, tehát nem igaz, hogy elmenekültek az emberek és nem hajlandók a gyermekvédelemben dolgozni.
Nyitóképünk illusztráció: Getty Images
A július elsején hatályba lépett új gyermekvédelmi törvény minőségi követelményeket határoz meg, a gyermekotthonokban nevelkedő, szülők nélkül maradt gyermekek érdeke és védelme mindennél fontosabb – nyilatkozta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek. Fülöp Attila kijelentette, csak olyan emberekre bízhatjuk ezeket a gyerekeket és a gyermekotthonok vezetését, akikről tudjuk, hogy nem azért akarnak kiszolgáltatott gyermekek közelében dolgozni, hogy aztán bántsák, kihasználják őket.
Pedofilokat, erőszakos embereket a gyerekek közelébe se lehet engedni
– jelentette ki az államtitkár –, ezért vezették be az alkalmassági vizsgálatot. Ez a kötelezettség mindenkire vonatkozik, aki szakmai munkát végez, vezetőre és nem vezetőre, így a nevelőszülőkre és a gyermekotthonban dolgozó nevelőkre is.
Az összesen 12 257 emberből mindössze 170-en voltak, akik megtagadták annak az adatlapnak az aláírását, amellyel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) felé történő ellenőrzésnek eleget tudtak volna tenni, ez a dolgozók mindössze 1,4 százalékát jelenti. További 426 fő távozott a törvény hatályba lépése óta a rendszerből, ám nem lehet megállapítani, ők egyébként is elmentek volna vagy nem akarták elfogadni a vizsgálatot. A dolgozók 95 százaléka tehát a rendszerben maradt és elfogadta, hogy aláveti magát a kifogástalan életvitelről szóló, valamint a pszichológiai vizsgálatnak.
Fülöp szerint a vizsgálatok teljes megújulást jelentenek abból a szempontból, hogy ki dolgozhat a gyermekvédelemben, ugyanakkor elismerte, hogy minden átalakulás során vannak konfliktusok és érdekellentétek, de
a kormánynak egy érdeke van, hogy megbízható és tiszta emberek szolgáljanak a gyermekvédelemben.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az alkalmasság egyik része egy képességbeli alkalmasságot jelent – ez a pszichológiai vizsgálat –, a másik pedig, hogy valaki olyan életet éljen, hogy odaengedhessék azokhoz a gyerekekhez, akik a legtöbb traumát, nehézséget, valamint a legnagyobb lelki töréseket élték át. Az utóbbi vizsgálatát az NVSZ látja el, ezzel kapcsolatban jelent meg a legtöbb csúsztatás. Fülöp ugyanakkor emlékeztetett, hogy Magyarországon ilyen típusú vizsgálat nemcsak a gyermekvédelemben dolgozók számára kötelező, hanem többek között a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársainak is.
A törvényi szigorítás a fenntartókat és az intézményvezetőket segíti abban, hogy
a munkatársaik között ne lehessen olyan, aki a természetéből adódóan hajlamos arra, hogy agresszív legyen és gyermekeket bántalmazzon.
Az államtitkár kijelentette, az elmúlt héten zajlott egy országos értekezlet, amelyen ott voltak a legnagyobb egyházi fenntartók, és elmondták az ellenőrzéssel kapcsolatos tapasztalataikat.
Egyöntetűen az volt véleményük, hogy a biztonság érdekében megtett lépés volt a vizsgálatok bevezetése, a fenntartók megnyugvással fogadják, hogy innentől kezdve szűrve vannak a területen dolgozók, még akkor is, ha ez most átmenetileg nehézségeket okoz, és pótolni kell azokat, akik távoznak a rendszerből. Akik viszont maradnak, azokkal tényleg lehet együtt dolgozni, valamint tovább tudják emelni a terület megbecsültségét. Ráadásul csak az állami fenntartású intézményekbe a törvény hatályba lépése óta csaknem kétszáz új dolgozó jelentkezett. Tehát nem igaz, hogy elmenekültek az emberek és nem hajlandók a gyermekvédelemben dolgozni.
***
„A gyermekotthonok lakói többszörösen traumatizált fiatalok. Sem Magyar Péter reflektorfényére, sem provokációra nincs szükségük” – mondta az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója a Mandinernek.
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az általános iskolákban 9,7, ami jóval kedvezőbb az EU átlagánál.
Az unió hét tagállama csalódottságát fejezte ki, miután néhány igazságügyi miniszter keresztbe feküdt a javaslatok elfogadásának.
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
A pártpolitikai uszítások kereszttüzébe került gyermekek, fiatalok és a gyermekvédelem hivatását vállalók állandó belső és külső feszültségeknek vannak kitéve, folyamatos szorongást élnek át.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
